Azt álmodtam, hogy beletört a seggembe a tű. Baromság, mert nem is kokszolok. De álmomban beletört, és fájt. Ahogy mentem le a kondi teremből a lépcsőn, fájt. A spanok a vitaminbárból röhögtek, hogy buzisan járok. Hozzájuk vágtam az üres ampullát, de csak a fekve nyomó padot találtam el. Kimentem, bedobtam magam az A8-ba, és felordítottam.
Az a kurva tű. Felébredtem.

Csak egy rossz álom volt. Biztos azért, mert a csajom retikülje valahogy az
ágyban maradt, és a fémcsatok elzsibbasztották a seggem. Ráadásul kinyílt,
és minden kiömlött. Rúzsos lett a lepedő, a két mobilja a fejem két oldalán
hevert, meg a betétjei, meg az apró, meg az alapozó, a spirál, a pénztárca.
Még valami fehér por is ragadt a hasamra. Rendetlen ribanc. Nem csoda, hogy
idegesen ébredtem.

Nő vissza a szőr a mellkasomra, ez is felidegesít. Kimentem a fürdőbe, Sylvie még
alszik, majd délben megy szoliba. Próbálok nem fingani pisálás közben, de
nem megy. Hajt a proteinturmix, ez ilyen. Bekapcsolom a Roxyt, lezuhanyozok.
Törölközés közben észreveszem, hogy az indiánfej tetoválásom torz kezd
lenni, Magányos Farkas szemre kicsit Down-kóros lett. Idegesít, de a 47-es
kart nem adják ingyen. Ahol pumpálod, ott nyúlik a bőr, ez van.

A fejem frissen borotvált, ma nem kell. Felveszem a csatos cipőt meg egy szűk,
V nyakú pólót, reggel még jól feszül, aztán délutánra kicsit megereszkedik. Viszek
cserét, ne ráncosodjon, mint egy harmincéves cigányasszony. Tolok egy
Fehérje turmixot meg egy update csokit.

Felkel a kutya, Sylvie kis westie-je. Kijön kunyerálni. Adok neki update
csokit, de semmilyen Norbit nem eszik meg. Ezt is kiköpi. Kinevetem a kis
csimbókot, aki nem ad az egészséges táplálkozásra, örökre ilyen kis
tollseprű marad. Elmegyek dolgozni, nekem se fán nő a pénz.

Beülök az A8-ba. Egy pillanatig fészkelődöm, kísért az álom emléke, de most
semmi se szúr. Beindítom a motort, a teremgarázst betölti a motor dübörgése.
Szeretem ezt a hangot, férfias, komoly. Bekapcsolom az ülésszellőztetést,
mert puffaszt a protein megint. Kikanyarodom az útra, megyek az
telepemre nyitni.

Az utcában szerencsétlenkedik egy Corsás nő, képtelen rendesen beállni.
Várok, mert nem vagyok én egy paraszt, várok, még integetek, meg biztatom
is, hogy menni fog, anyukám. Amikor harmadikra is elrontja, kiborulok, és
nagy gázzal kikerülöm a padkán. Jó ez a szintszabályozós légrugó. De miért van
az ilyennek jogosítványa, most tényleg.

A következő lámpánál kikerülöm a sort, elegem van. Beállok előre, erre ez a
bajszos rám dudál. Leköcsögözöm, de vált is a lámpa, ott marad a nyomorult
kis Nissanjával állva. Nekem megvan a 80, erre kijön elém a megállóból a busz.
Rádudálok a barom állatára, nem tudom, hova rohan a köcsög, mindenképpen
ugyanaddig tart a műszak, mit ugrál.

Húsz perc, mire beérek. A Feri meg a Zoli már ott van, mossák a kocsikat.
Enyém a telep, nekem dolgoznak. A Feri még a a kezében lévő habos szivacsnál
is hülyébb, de jó gyerek. A Zoli okos srác, jól beszél a vevőkkel, csak
sittes volt, sok onnan a haverja, és jönnek állandóan bámészkodni, meg a
zárakat nézegetik a kocsikon, hátha rájönnek valamire.

Leülök egy kávéval, megnézem a csajt a Blikkben. Nem rossz, de műmelle van.
Aztán hív a lakatos, hogy kész a Merci. Most jött Németből, sérülésmentesnek
hirdetem, és az is. Kettő autóból raktuk össze, az egyiknek az eleje, a
másiknak a háta volt TK-s, középen elvágtuk, és mindenből a hibátlant tettük
bele. Makulátlan. Holnap jön is valami orvos megvenni, ezek a kedvenceim. A
szagodról megmondja, hány fokos a lázad, de nem veszi észre, ha véletlenül
egy olyan E320 CDI-t ajánlasz neki, aminek mindkét oldala bal. Ez egyébként
jó doki, írt már fel Sustanont meg Deca-Durabolint, hogy meglegyen a
kilóhatvan szuperszettben, erőltetett ismétlésekkel. Meg Viagrát a havernak.

Egész délelőtt csörög a telefon, nem bírom, átmegyek a Laciékhoz a
szomszédba kajálni. Ők is kereskedők, segítünk egymásnak, ahol tudunk. Náluk
van eredetvizsga is.

Délután felhív a Sylvie, hogy a műkörmös szerint jobban állt neki a sötétebb
melír, mert kiemelte a szeme természetes barnaságát. Én úgy tudtam, szőke, ráhagyom. Megsértődik. Visszamegyek dolgozni, az irodai gépen felmegyek az iwiw-re.
Megkeresem a profilomat, feltöltök egy nyolc megás bitmapet, amin az Audi előtt állok Vin
Diesel-es atlétában, Oakley-ben. Megnézem Sylvie barátnőjének a profilját,
átírta-e már magát egyedülállóra. Állítólag régen pornózott, és tudja a mély
torkot. Küldök neki egy vicces képet a funpicről, aztán kilépek. Még felugrom a partyarcok.hu-ra, hogy röhögjek a fotón, amikor a bekrekkelt Zsotya benyúlt a redbullos hostesslánynak.

Három felé beugrik a Kicsi Johnny egy haverjával, kiderül, hogy szülinapja
van. Hoznak piát, adok mellé Red Bullt a hűtőből. Nevetgélünk, közben felhív
a csajom a fitneszteremből, hogy nem tetszene-e jobban nagyobb mellekkel.
Megnyugtatom, hogy szerintem ez a 250 köbcentis pont jó, mert természetesnek
látszik. Megbeszéljük, hogy este elmegyünk vacsorázni meg bulizni Kicsi
Johnnyékkal. Örül, szeret, a mackókája vagyok, elhívja a Cilyéket is.

Mi közben átmelegszünk az italtól, elhatározzuk, hogy mind felmegyünk
hozzánk alapozni, meg én át is akarok öltözni. Hárman ülünk az A8-ban,
Spigiboyt hallgatunk, meg nézzük a Mónika show-t tévén. Megdöbbentő, hogy
mekkora hülye barmok vannak benne. És ezek itt élnek köztünk, mint te vagy
én.

Otthon a haverokkal leülünk a plazma elé, Sylvie elénk rak valami sósat.
Eszembe jut, hogy nincs otthon pia, a Körúton megállok vészvillogóval a
Rothschild előtt. Három percet ki lehet bírni, én is várok eleget a többi
ostoba miatt, amilyen az a nő is volt reggel. Amikor a vásárlás után
beszállnék, valaki dudál a mögöttünk feltorlódó autókból, de amikor
odanézek, mindenki máshova bámul. Szánalmas ez a város. A gyengék
elhullnak, ezt meg kéne már érteni.

Hazafelé látok egy másik A8-ast, valami öltönyös majommal. Fogadjunk, hogy
nem a saját pénzén vette. Otthon a haverokkal leülünk a plazma elé, Sylvie
elénk rak valami sósat. Sokat nevetünk, erősen, hangosan. Jól érezzük
magunkat. Kicsi Johnny bohóckodik, és közben ráönti a chilis tortillaszószt
a kolduló kiskutyára. Sylvie sikít, hogy kimarja a szőrét. Kivisszük a
fürdőbe megmosni.

Beteszem a kádba, leöblítjük, Sylvie ad hozzá kondicionálós kutyasampont.
Iszonyúan néz ki ázottan, habbal. Gurulunk a röhögéstől. Viccből ráadom a
fukszomat, vastagabb, mint a nyaka. Ordítva nyerítünk, ahogy
szerencsétlenül, reszkető lábakkal áll a kád szélén, a teste körül egy 50
dekás aranylánccal. Aztán becsúszik a hab alá. Utánanyúlok, de annyira
röhögök, hogy sehogy se találom. Aztán végül megvan, kiveszem, a láncom
csupa szőrös hab. A kis vakarcs meg nem nagyon mozdul.

Sylvie hisztizik. Johnnyék vihogva lapítanak. Beülünk az A8-ba, részegen és
vizesen, visszük a halott kutyát az állatorvoshoz. Visszaveszem a fukszot,
el ne kallódjon. Még mindig samponos és szőrős. A pólóm is olyan lesz.
Ennyit a mai vacsoráról. Kemény egy munkanap volt ez is.